Nehogy valaki azt képzelje, hogy kedvenc reszelőimbe való új lélek lehelését hanyagolom, nézzük egy 65M+ éves dínó reinkarnációját. Fajtáját tekintve egy ősi Nessieus raspolyicus kövülete, pontosabban vasulata, mégpontosabban acéluata. Egy dinoszaurida kiridashi. Rendkívül ritka fajta! Kétéltű. Előző életében reszelő volt, most kész lett, konkrétan kés. De, mint később látjuk, ez nem olyan egyszerű.
Tulajdonképpen lehet valami rokonsága a tűzokádó sárkányokkal is. Bár nem a hagyományos helyről adja a tüzet, azaz nem okádja, hanem az ellenkezőről, azaz fossa, de nagyon hatásosan. Az oldalával pedig - amin jócskán maradt reszelőpikkely - kitűnő élesztékdúsító mikroforgácsot lehet reszelni. A többit mindenki képzelje el. Segedelmével még egy maflajószág is néhány próbálkozással tüzet fakaszthat, nem kell napokig kísérleteznie az adott célra alkalmatlanságokkal...
De ezzel még nincs vége a rejtélynek. A PTA is nekiesett a témának, mint Süsü a vadkörtének. Tudományos vizsgálatok feltételezik, hogy eredetileg egy lócipőkészítő mester szerszáma volt. A lóláb végét - ami ugyebár kilóg - köztudottan hozzáreszelik a lócipőhöz. Ez érdekes megoldás lenne egy embercipőboltban is, nem lenne annyi válogatás. Mivel nálunk anno a ló mint gyúródeszkán a liszt, tehát magyar gyártmánynak kell lennie. Tehát már a dínókorban is itt-ott voltunk, különben honnan tudnánk...
De ez így túl egyszerű lenne. Egy todományos PTA expedíció alkalmával került a Késmúzeumba a bemutatott eszköz. Egyes szíriuszi ökörkörök szerint valójában ősma(g)ya(r) készítményként került elő. Don Pondró padre, az ősi városunk, Ica melletti Santa Picha del Jesus-Mania kolostrom apátja lapátján találta a dínókövek mellett. Szerintük is egyértelműen dínót ábrázol, vagy legalábbis abból kövült/vasult/acélult meg.
Mindenesetre az öreg padre, letette a padra és megesküdött egyenként az összes szentre, hogy úgy találta, hatezeréves agyagban, a dínókövek mellett. De nem bírtam kivárni amíg befejezi a szentelést, szerintem még mindig sorolja őket. Viszont csak néhány ottani batkát kért érte, ami messze alulmúlja egy valódi hamisítvány értékét.
De bejöttek a képbe a barlangi bélák, sőt Dr.Jólé A. Kadarka, a megszállott (agyú) gyűjtő is, az Invíno Veritas intézet leveledző tagja verifikázta is.
Van realitása annak az elméletnek is, hogy a földönkívüliek készítették, amikor a dínókorban jártak errefelé. Nem találták még uralkodásra érdemesnek a bolygót, de egy-két emléktárgyat csak készítettek emlékeztetőnek. Szóval todományos ökörkörökben még komoly harcok várhatók.
Ha mindezt összeadjuk, megdöbbentően elpékesztő eredményre juthatunk. Mindenki vonja le magának. Én mindenesetre - mivel a lusta dínócska úgyis szeret lógni - eldugtam egy egyszerű, de jó tokba.
Teljes hossz 128 mm, élhossz 50 mm, vastagság 5 mm, anyag T12 acél (annyiszor leírtam már, de hogy mi a franc az... és egyáltalán az? :-) ), továbbá tartalmaz még némi kövült gyantát.