Egy rendkívül különleges, őstörténeti paradigmaváltó kés került a PTA Késmúzeum gyűjteményébe.
A markolat két oldalán a csillagképek meglehetősen pontos ábrázolása és egyes csillagok külön jelölése borzolja a todományos világot. Az eszközt a tenger mélyéről felhozott, többezer éves  hajóroncsban fellelt, teljesen ép csupor mézben találták, így nem véletlen a szinte teljes épsége.
A markolaton az alfa Centauri és az epszilon Eridani, a csillagképük csillagai között külön csillagként vannak  jelölve, mint valamiért különleges objektumok.



Itt a másik oldal csillagképeiben a 61 Cygni és a tau Ceti jelzi a lehetséges, sőt valószínű látogatók csillaghelyét.



Markolatoldalanként a két-két csillagképet egy-egy villám választja szét. A kutatók szerint ez Zeusz főistenre utal, aki a tudását megosztotta az Atlantisziakkal, akik a kést állítólag készítették. Hogy onnan miképpen-mimódon került a Késmúzeum gyűjteményébe, afellett repüljön el a száguldó idő kegyetlen vasfoga. A lényeg, hogy a nevezett vasfog láthatóan nem marta meg nagyon a kést.
A kép valóságazonos reprodukció.



A rendkívül kemény, HRC 61-63 rozsdamentes acélpenge nyilvánvalóan látogatói* eredetű, a
befoglaló markolata az elemzések szerint atlantiszi tipusú orichalcum. A markolat csillagképeinek
ábrázolása a kutatások szerint 12 000 évnél nem régebbi, ezt a minimális sajátmozgás-eltéresek a mai térképekkel** való összehasonlítás alapján igazolják. Természetesen a feliratok hiánya miatt a csillagképek akkori elnevezései nem ismertek, azokat a ma használatosakkal értelmezték.
Végül, de nem utolsósorban a méretek: pengehossz 83 mm, vastagság 1,8 mm, a markolat 88 mm hosszú, 7 mm vastag és 30 mm széles.

És legyen utolsó sor is:
Mivel a kés elpékesztő mértékű kulturális és todományos érték, így felhasználási tesztelés nem történt.


* Az ősi mondák szerint a látogatók többször hagytak törött, de még használható pengedarabokat az alkalmi készítőkre.
** Atlas Coeli1950.0 és Atlas Coeli Novus 2000.0