Variációk... Pro prímó negyedszer... ;-)

Indián munka. Vadászati segédeszköz még a pregalambiánus időkből. Hálás köszönetünket fejezzük ki Khakhaskhakha főnöknek, a tollashát indiánok vezetőjének aki némi tüzesvíz ellenében a PTA-nak ajándékozta. Volt ugyan pici gond, ugyanis a főnök átadáskor "viszki, viszki" felkiáltásokat hallatott, mondtuk hogy igen, visszük ki - mármint a tipiből a cuccot - de aztán megoldódott a kis kommunikációs félreértés.
Pár szó az eszközről... Történelmi adatok utalnak tatár kapcsolatra is, ugyanis állítólag Mohi kán, a nagy hadvezér és népnyúzó, világjárása során a prérin is megfordult és hazament. Miután magját elhintette. (lsd. mohikánok)
A speciális nyúzófunkciót figyelembe véve nem kizárt a déli hatás sem, nevezetesen Pál inkáé. Merthogy ők is foglalkoztak ilyesmivel. De egyes konzervatív történészek szerint a mongol Peli kán elől menekülő disszidensek (a szidens nép disze - java) hozták magukkal, hogy naponta ötször jelképesen megköpködjék. A formájában tényleg van valami pelikános. De mint köztudjuk "az élet nem habostorta".
Végülis az indiánok a hálaadási pulyka nyúzásához használták. Hálaadás: az indiánok véres vadpulyka-sztéket zabálnak és hálát adnak a Nagy Manitunak, hogy a rabló sápadtarcúak nem korábban jöttek és hálát adnak a sápadtarcúaknak a vasért és a tüzesvízért.
Külön érdekesség lehet, hogy a mindentlátó szem és a mindenkori végtelen boldogság jókívánságát is adják az eszköz ábrái. És természetesen a pók is rajta van...
A kés csak jobbkezes változatban létezik, abban is csak limitált példányban. Ez a 1 of 1.
A befoglaló téglalap 72x42 mm, maximális vastagsága 5 mm. Anyaga BTD.

(történelmi adatforrás: PNV)