Az a szép bronzkor. Itt egy gyönyörű bronzkori levélbontókés. Láthatóan kevés borítékot bontottak vele, mert alig kopott. De azért látszik rajta, ahogy elrepült felette az idő kegyetlen vasfoga.
Egyértelmű, hogy az idő elmúlt hullámait és a jelenünk fényességét köti össze a bronzkor, mert az idö a képen is láthatóan körbejár...


Az emberek egy idő után utálni kezdték a bronzot. A színe miatt, természetesen. Voltak, akik szerint a bronzból is lehet vas. Mások szerint is, csak úgy kell vele bánni mint a vassal. Konkrétan addig ütni, amíg meleg. De ez egy másik történet...
Amúgy a tárgyi darab feltehetően ősi inka, vagy méginkább. Állítólag Mancoba Capaskod inka vezér fegyvere volt, amikor Cheches Itza királylehány kiszabadítására indult a Huedebebastunc várba. Erről több ketchup nyelven írt inkatörp zsinórcsomóírás is beszámolt.

Én, bár vaspárti vagyok, felkészülök az új bronzkorra is... Egy ilyen EDC nyakkés és feltünés nélkül elvegyülök a bronzkoriak között.  :-(