Már korábban ismertettem néhány katonai EDC-t, ezért illik megemlítenem az azték (is...) macuahuitl-t is. Most egy nagyon durva dolog jön, 12 éven aluliak hunyják be a szemüket. Valószínűleg ez az első eszköz, aminek konyhai vagy vadászfelhasználása konvergál a nullához, tehát amit kizárólag az ellenérdekű fél fizikális meggyőzésére használtak.

Ne becsüljük le ezt a technikát, kiválóan lehetett vele borotválni a szőrt. Karral, vagy fejjel együtt. Az adott példányt Quichikuki törpkirály hadvezérének, Chicopatco Toltakupán-nak a sírjában találták. Az EDC-kard a kor más földrészeken kialakult gyilokszintjétől messze lemaradva a keményfa bunkó és a kőkés ötvözete.


Toltakupán nemesi származását bizonyítja, hogy nem fekete obszidiánból, hanem mézarany színűből készültek a macuahuitl pengéi. Láthatjuk, hogy a fát az ellenség továbbá a harcos távollétében a nejénél rendszeresen kétszer csengető postás vére festette pirosra.
A pengéket rögzítő ragasztóhoz természetes bitument, fagyantákat, fahamut, a ragasztást végző mesterhez - hogy ne remegjen a keze - erjesztett kaktuszlevet használtak.
A felbecsülhetetlen értékű tárgyat Vizilópocsi isten templomának papja, Nukukuki Pukimuki
ajándékozta a PTA törpfegyvernúzeumának. Persze, hogy minél önzetlenebb legyen, előbb kapott egy tölgyfatörphordónyi éghető szilvalevet...
A sérülésmentes szállítás érdekében az eszközre zacskót húztak, ami elsőharcolók esetén vászon, veteránoknál viszont rendszerint az ellenség zacskója volt. Sajnos az ajándékozó a saját zacskóját nem akarta adni, így ez a tárgy csak tok nélkül mutatható be.
Az eszköz tesztelésére is sor került, de a Salvequick megoldotta a problémát. :-)))

ui: Nem vigyorogsz! Fogsz Te még ilyet készíteni, ha már csak ez lesz a legális, süntiszta, engedélymentes otthonvédelmi...