A PTA Késmúzeuma új kiállítási tárggyal gyarapodott, amit a Klímakutató csapatuk hozott a Déli-óceán egyik szigetéről.
A Pookeelook sziget a Nedves-tengerben található. Királya, az elvárt megszólítás szerint III. Furchi Popshiyuki a Legzöldebb. A zöldelés a sziget alkotmányában* is szerepel, hiszen mindent az óceán által adott hulladékból készítenek.
A sziget saját forrásait ugyanis a túlszaporodásuk miatt már felélték. De, ahogy Pharabummyk a költő anno megverselte:

"... Az Tengeristen ad hasznos anyagokat,
Az Szélisten hoz finom rovarokat,
Hát embert többé nem evék,
Ez így kedvesb mindennél..."

Így a kannibalizmus már nem tananyag az iskolában.
A kés a szigetre sodródott anyagok újrahasznosításával készült.

A penge egy hamburgerbe beletört kerámiadarab hosszas csiszolgatásával lett kialakítva. Látván mit művelt a kerámiapengével, a hamburgert az elszíneződött pengeél észrevétele után, mint veszélyes hulladékot a kutyáknak se adták oda, és mint a jó horgász a méreten aluli halat, visszadobták a tengerbe.
A markolat alapját a hulladék tetején úszkáló evőpálcikák alkotják, amit egy szétázott pingpongütő ép, rétegelt lemez darabkájára ragasztottak, ismeretlen összetevőjű átlátszó műanyagzacskók és pálmatakony felhasználásával. A törzsi mintákat a tábortűznél felhevített injekcióstűkkel készítették.

A kés méretei alkalmazkodnak a lehetőségekhez és a felhasználáshoz. A 2 mm vastag penge hossza 64 mm, a markolat 75 mm-es. A használhatóságot a PTA szakértői csapata nagy szakértelemmel tesztelte. Elsősorban, a valósághű használat, a mesterségesen rothasztott, sósvízben úszó banán hámozására és rovarvagdalt alapanyag előkészítésére. A valóságot leginkább megközelítő kísérletek pozitív eredménnyel zárultak, de a rovarfasírt a kutyának sem kellett.

* Vulkánjuk nincs egy deka sem, lévén korallsziget, tehát nem szennyezik kénes gázokkal a légkört. Erdőtűz nem termel széngázokat, mert már egy szál fájuk sincs. A termeszek, mint a Föld legnagyobb metántermelői sem finganak már metánt, hiszen már mindet megették.