A kések végtelen halmazán belül a kulcskések részhalmaza is végtelen. Most nézzünk egy vintage kulcskést.

A kés a Könyvtárostól* került a PTA Késmúzeumba. Mivel a papíralapú könyvtár már anakronizmussá vált, így az utolsó előtti katalógus-iratszekrény kulcsaiból kulcskést csináltatott. Azóta már az utolsó is eltűnt.

Azért még használta erre-arra, például kiváló könyvjelző-nehezéknek bizonyult, ha olvasás közben kiment kávézni, vagy egyebeket intézni. Mert a könyvtár arra való hogy olvassanak az emberek. Ha már nincs más, akkor a könyvtárosok.

Ideje mint gyúródeszkán a liszt, így hát előszedett régi, őskori könyveket. Láthatta, hogy ugyanaz az értelmi szint, ugyanaz a humor, csak manapság ezt komoly etalonnak vennék egyesek. Már ha el bírnák olvasni azt, ami három-négy sornál hosszabb.

Érdekességképpen St. Lem próféta, a Cyberiada című szent könyvében a papíralapú,**  általános és forráskritika nélküli információgyűjtés hátrányairól is olvashatott. De ez több, hosszú történet lenne...

A kulcskés természetesen többféle feladatra is alkalmas, itt a képen éppen egy ősi, Hardtmuth H típusú hardver felújítását végzik vele. A hardver másik része az úgynevezett papír*** volt.

A szoftvert akkoriban még a szürkeállomány képviselte. Manapság egyeseknek elegendő ha letölti az applikációt letöltő applikációt és azzal letölthet számos applikációt, majd ha rájön, hogy ez fölösleges és/vagy káros, akkor az applikációt letöltő applikációt törlő applikációt is letöltheti.

* A felvételek a Könyvtáros jóvoltából és engedélyével készültek.

** A történet szerint Klapanciusz és Trurl a két csillagmérnök másodfajú démont épített Mohónak, aki végül belefulladt az érdektelen és haszontalan információtömegbe. Manapság ugyanez alakul, papír nélkül.

*** Növényi anyagokból képzett rostok nemezelésével, majd préselésével készül, melyet az elemi szálak súrlódási ereje és a hidrogénkötés tart össze. Egyszer, de szükség esetén kétszer is használható.